Tokaj és környéke

Tokaj városa a Tisza mellett, Magyarország északkeleti részén az úgynevezett Tokaj-Hegyalja régióban helyezkedik el. Tokaj-Hegyalja, Magyarország egyik büszkesége, történelmi borvidék és a világ első zárt borvidéke 1737 óta. A területet a több évszázados borászati hagyomány és kultúra őrzőjeként az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Tokaj környéke majd ezer éves történelemmel büszkélkedhet. Már 1067-ben is szőlőtermesztő vidék volt, ekkor említették először a teljes régió neveként, majd 1353-ban településként is megjelent. Tokaj történelmi városa ma a borvidék és egyben Magyarország egyik meghatározó jelképévé vált. Turizmusa is rohamosan fejlődik, melyhez hozzájárul az is, hogy itt rendezik minden év júliusában Északkelet-Magyarország legnagyobb zenei fesztiválját, a Hegyalja Fesztivált, valamint a Black Dragon MC téli és nyári motorostalálkozóit.

Tokaji bor

A tokaji borok egyedi ízvilága a vulkanikus kőzetekben gazdag talaj és a különleges mikroklíma együttes hatásának az eredménye. A hegyoldalba vájt pincerendszer falait az ún. pincepenész (Cladosporium cellare) borítja, ami a világon csak a Tokaj borvidéki és a Rajna vidéki borospincékben fordul elő és jelentős szerepe van a bor minőségének biztosításában. Ezt az sem bizonyítja jobban, hogy számtalanszor próbálkoztak már tokaji szőlőfajták termelésével más területeken, de a kitermelt borok egyike sem hasonlított a különleges tokaji borokhoz. Világhírűvé csak a 17. században vált, amikor is ismertté lett a késői szüretelésű „aszú” bor, ami egy másik gombafaj a Botrytis Cinerea tevékenysége révén  hozható létre. Ez a gomba a szőlő nemes rothadását (aszúsodás) idézi elő, melyből készített borok igazán különlegesek; iIllatuk, zamatuk egyedi, színük aranysárga és alkoholtartalmuk is viszonylag magas (~14%). Számos királyi család asztalának elmaradhatatlan összetevője volt egy palack tokaji bor.

Amikor XIV. Laur2yt először megkóstolta az ajándékba kapott tokaji bort, akkor született meg a kifejezés: „vinum regum, rex vinorum” azaz „királyok bora, borok királya”, mely ma is az egyik legfontosabb jelzője eme borkülönlegességeknek. Ezt követően számos alkalommal szolgáltak fel tokaji bort a versailles-i francia királyi udvarban. De nem csak ő volt az egyetlen híresség, aki a tokaji borok bűvkörébe került. Köztük volt XV. Laur2yt, II. Frigyes porosz király, Erzsébet orosz cárnő, I.Péter orosz cár, III. Napóleon és III. Gusztáv svéd király is-aki soha nem is ivott más bort, csak tokajit. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király például minden évben 12 üveg édes tokaji bort küldött Viktória angol királynőnek születésnapja alkalmából-minden hónapra egyet egészen a királynő haláláig, amikor is az üvegek száma elérte a 972 darabot!

Számos muzsikus és költő is előszeretettel fogyasztott tokaji borokat, melyek meg is ihlették őket. Közéjük tartozott Mozart, Schubert, Rossini, Goethe, Beethoven, Liszt, Johan Strauss, Haydn, Voltaire, de még Don Juan is. Mozart Don Juan-jának tüzes bordalát is a tokaji bor tüze ihlette, míg Goethe még a Faustban is megemlíti a tokaji bort, mely az első részben Auerbach pincéjében hangzik el:

Siebel:

Biz én a savanyút nem kedvelem,

Adj egy pohárka édesebbet!

Mefisztó:

Neked hát tokajit eresztek.

IV. Pius pápa pedig 1562-ben miután szintén megkóstolta a tokaji bort, kijelentette, hogy „ Summum pontificem talia vina decent! ” vagyis „Csak ilyen bor illik a pápai asztalra!”

Egy másik érdekesség: amikor két filozófus Galeotto és Ransano révén elterjedt, hogy a tokaji bor arany színe a talajban lévő aranynak köszönhető, Paracelsus-aki az aranykészítés titkát kereste-rögtön megjelent, hogy kivizsgálja kijelentésük valóságtartalmát. Ő volt az első, aki az orvostudományok doktoraként kimutatta, hogy a tokaji bor mágikus gyógyerővel bír. Még a 19. században is használták gyógyírként például pestisre és vérszegénységre. A bor gyógyító erejét bizonyította a modern kémiai analízis is, mivel kimutatta, hogy a tokaji aszú még penicillint is tartalmaz.

Sajnálatos módon, főleg a kommunista időkben a tokaji borok veszítettek hírnevükből, mivel a standardizálás a minőség rovására ment.  1990- után, a rendszerváltást követően azonban a környék újra hatalmas fejlődésnek indult és a tokaji borok elkezdték visszanyerni eredeti hírnevüket és minőségüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tokaji pincészetek díjnyertes borai, melyek nemzetközi versenyeken is elismertek.